A dolgozósarok első kialakítása - Creating my study corner (first stage)

Elárulok egy titkot: Marcival külön ágyban alszunk, mert az én éjszakai bagoly üzemmódom és a nehezen jövő, felszínes alvásom sajnos nem kompatibilis a Kedvesem hangos durmolásával és pacsirta üzemmódjával. Ezért a lakásban két háló- és dolgozósarkot kellett kialakítanunk.

Az enyém a nappali gipszkartonos leválasztásából született és kb. 2 x 3,5 m az egész. Ebben fér el egy kanapé-ágy, egy szekrény, egy komód és egy éjjeliasztalnak használt szék, valamint egy kihúzhatós IKEA-asztal és alatta egy kényelmesebb puff (a görgős szék túl sok helyet vett volna el és meg kellett volna válnom a szeretett szőrmókszőnyegektől is). Komoly fejtörést okozott már csak az is, hogy a fenti bútorokat bezsuppoljuk ide, nem is említve azt, hogy valami minimális teret szerettem volna hagyni a Dodó-sarokban.

Hm...

A kezdet kezdetén az íróasztalka helyén egy hálós szekrény terpeszkedett, míg rá nem jöttem, hogy nem tudom jól kihasználni, viszont asztalra szükségem lesz. Így a szekrényke Marcihoz került. Tervezzük a lecserélését Tőle is - szépen, lassan.
(A terveimben egy helyes kis Aspelund komód sejlik fel, amely épp illene a már meglévő szekrényeinkhez, ugyanebből a sorozatból.)

Nos miután a hálós szekrény a szobából kikerült, a kicsi IKEA-asztal bezsuppant és a számítógépet mellé-rá tudtam végre tenni, elkezdtem gondolkodni azon, hogy a picike asztal feletti fehér üres falszakaszt mivel lehetne dekorálni.

A szoba színei ezek voltak: fehér, fekete, minimális nyír és királykék. Ezek így nekem tetszenek is, változtatni nem szerettem volna rajtuk. A dekorációnak tehát illeszkednie kellett a színvilághoz. És volt még egy fontos szempont: az újrahasznosítás!

És ekkor ötlött eszembe, hogy korábban kétszer is kaptam nagyon finom Rózsavölgyi csokit, tüneményesen helyes dobozokban. Ilyenekben, mint ezek itt, balra. (Nagyon-nagyon tetszik egyébként, hogy a Rózsavölgyis különleges ízekhez ilyen különleges dobozok dukálnak!) Mit ad Isten: a dobozok fekete-fehér borításúak voltak... :-)

Sajnos az egyiknek csak az alja maradt meg, a másiknak alja és teteje egyaránt. Én meg fogtam magam és az aljakat rászögeltem a falra. A dobozbelsőbe a szögek eltakarása céljából fehér papírlapot vágtam és beragasztottam. Az egyszem szép madaras mintás doboztető 4 szöget kapott a falba a négy sarokhoz, amiket kb. 3-4 mm-nyire hagytam kiállni a fal síkjából. Ezekre szépen ráakasztottam a tetőt. A dobozbelsők maximum 1,5 cm mélyek, de egy régi kapcsológépet és kis mütyüröket így is elbírnak. A doboztető pedig dekorál és kiegészít, plusz a vonalzóimat tartja. Így:

Közben a február a vége felé közeledett és a korábbi filc ajtódísznek is helyet szerettem volna találni. Meglett :-)

Hát ilyen most a Dodó-sarok. Még mindig szűkös, de ez csak az első megvalósult lépcsőfok. Továbbiakat is tervezek ám... :-)

I've created my study-corner in a very little room (between my closet and the bed). I wanted to decorate the wall over my worktable so I recycled some Rózsavölgyi chocolate boxes :-)