2012. február 21., kedd

A dolgozósarok első kialakítása - Creating my study corner (first stage)


Elárulok egy titkot: Marcival külön ágyban alszunk, mert az én éjszakai bagoly üzemmódom és a nehezen jövő, felszínes alvásom sajnos nem kompatibilis a Kedvesem hangos durmolásával és pacsirta üzemmódjával. Ezért a lakásban két háló- és dolgozósarkot kellett kialakítanunk.

Az enyém a nappali gipszkartonos leválasztásából született és kb. 2 x 3,5 m az egész. Ebben fér el egy kanapé-ágy, egy szekrény, egy komód és egy éjjeliasztalnak használt szék, valamint egy kihúzhatós IKEA-asztal és alatta egy kényelmesebb puff (a görgős szék túl sok helyet vett volna el és meg kellett volna válnom a szeretett szőrmókszőnyegektől is). Komoly fejtörést okozott már csak az is, hogy a fenti bútorokat bezsuppoljuk ide, nem is említve azt, hogy valami minimális teret szerettem volna hagyni a Dodó-sarokban.
Hm...

A kezdet kezdetén az íróasztalka helyén egy hálós szekrény terpeszkedett, míg rá nem jöttem, hogy nem tudom jól kihasználni, viszont asztalra szükségem lesz. Így a szekrényke Marcihoz került. Tervezzük a lecserélését Tőle is - szépen, lassan.
(A terveimben egy helyes kis Aspelund komód sejlik fel, amely épp illene a már meglévő szekrényeinkhez, ugyanebből a sorozatból.)


Nos miután a hálós szekrény a szobából kikerült, a kicsi IKEA-asztal bezsuppant és a számítógépet mellé-rá tudtam végre tenni, elkezdtem gondolkodni azon, hogy a picike asztal feletti fehér üres falszakaszt mivel lehetne dekorálni.
A szoba színei ezek voltak: fehér, fekete, minimális nyír és királykék. Ezek így nekem tetszenek is, változtatni nem szerettem volna rajtuk. A dekorációnak tehát illeszkednie kellett a színvilághoz. És volt még egy fontos szempont: az újrahasznosítás!


És ekkor ötlött eszembe, hogy korábban kétszer is kaptam nagyon finom Rózsavölgyi csokit, tüneményesen helyes dobozokban. Ilyenekben, mint ezek itt, balra. (Nagyon-nagyon tetszik egyébként, hogy a Rózsavölgyis különleges ízekhez ilyen különleges dobozok dukálnak!) Mit ad Isten: a dobozok fekete-fehér borításúak voltak... :-)
Sajnos az egyiknek csak az alja maradt meg, a másiknak alja és teteje egyaránt. Én meg fogtam magam és az aljakat rászögeltem a falra. A dobozbelsőbe a szögek eltakarása céljából fehér papírlapot vágtam és beragasztottam. Az egyszem szép madaras mintás doboztető 4 szöget kapott a falba a négy sarokhoz, amiket kb. 3-4 mm-nyire hagytam kiállni a fal síkjából. Ezekre szépen ráakasztottam a tetőt. A dobozbelsők maximum 1,5 cm mélyek, de egy régi kapcsológépet és kis mütyüröket így is elbírnak. A doboztető pedig dekorál és kiegészít, plusz a vonalzóimat tartja. Így:


Közben a február a vége felé közeledett és a korábbi filc ajtódísznek is helyet szerettem volna találni. Meglett :-)


Hát ilyen most a Dodó-sarok. Még mindig szűkös, de ez csak az első megvalósult lépcsőfok. Továbbiakat is tervezek ám... :-)


I've created my study-corner in a very little room (between my closet and the bed). I wanted to decorate the wall over my worktable so I recycled some Rózsavölgyi chocolate boxes :-)

Virágok a falra - DIY wall flowers

Február a korai megújulás első hónapja volt a Galgóczy utcában.
Financiálisan éppen lejtmenetben lévén csak olyan díszítésre gondolhattam, ami nem kerül gyakorlatilag semmibe, így esett a választásom a wc-papír gurigából készíthető fali dekorációra.
  
Nem gondolom, hogy a megvalósítható ötletek közül enyém lenne a tuti, tessék csak megnézni itt és itt és itt, milyen szuper inspirációkat gyűjtöttem, mielőtt belefogtam. Ezekhez képest az én alkotásaim még befejezetlennek tűnnek - egyszer talán tényleg adok nekik egy egységes fehér színt például.

Mégis, mint az első igazi DIY-munkámra büszke vagyok és  örömmel nézem nap, mint nap.
(A DIY a "csináld magad" angol változata, leánykori angol nevén do it yourself - csak mint mindent, ezt is rövidíteni kezdték.)

A nappaliban adva volt egy üres fehér falszakasz, ami alá az étkezőasztalt állítottuk be, félig összezárt állapotban. Sajnos a teljes falszakaszról februárban nem készítettem képet, azonban a közepén, az asztal fölé elhelyezett képről igen:
A festmény szerintem igen erős, önmagában is nagyon élő hatású, ezért más színeket és formákat csak nagyon minimálisan tűr meg egy falon magával. A teljes oldalfalra mégis kevésnek tűnt, túl sok volt mellette a kb. 2-2 méternyi üres felület. Ezt szerettem volna papír-dekorációval kitölteni, melyekből két különfélét készítettem. 
A folyamat nagyon egyszerű volt, az éjjeli száradást leszámítva kb. egy óra alatt végeztem vele.
Kezdésnek feldaraboltam a wc-gurigákat (egyforma szériából levőket) nagyjából egy centis csíkokra. Az ollózáskor automatikusan összepréselődtek annyira, hogy utána szép szirom formát kapjanak maguktól.

Utána tetszés szerint kialakítottam belőlük a fali dekor formáját és összeragasztottam a "szirmocskák" találkozási pontjait. Hogy a ragasztó jól megköthessen az éjjel, kapoccsal rögzítettem őket.

Reggel már nem volt más dolgom, csak eltávolítani a rögzítést és felszögelni a falra őket. A falunk ezen a részen felemás: egyik oldala tégla - itt rendes szögeket használtam, amiknek a fekete fejét utólag fehérre pöttyöztem. A másik oldal viszont gipszkarton, itt gomb nélküli gombostűkkel lehetett rögzíteni a dekorációt.

Íme a végeredmény(ek):








My first real DIY-project: I've created two wall decorations from toilet paper rolls.

They became a lovely frame on a blank white wall next to a beautiful and yet dramatic painting, see above.

Oh, and the source of this idea were: this & this & that.